Segíteni vagy nem?

Az utóbbi időben trenddé vált (vagy legalábbis akként ismerték fel), hogy a vállalkozások nemcsak a saját portékájukat szeretnék eladni, hanem mindenféle segítséget nyújtanak annak használatában, vagy akárcsak abban, hogy az ügyfelek jobb döntéseket tudjanak hozni. Vagy csak szimplán segítünk embertársainkon.

Példa: felhívja emberünk a telekommunikációs szolgáltató ügyfelesét, hogy enne egy pizzát, de éppen nem tudja megnézni, hogy hol lehet a környékben jót kapni. Az ügyfeles felsorol egy pár közeli helyet a városban és a betelefonáló boldogan lerakja a kagylót.

Mire volt jó ez a hívás? Jó volt-e egyáltalán? Az ügyfelesnek másképp kellett volna reagálnia, vagy jól tette, hogy segített?

Egyesekben felmerülhet, hogy időt pazarolt, valódi ügyfelek elől vette el az időt a betelefonáló, és az ilyet a lehető leggyorsabban érdemes elhajtani. Nem mondhatjuk, hogy nem jogos a kérdés, viszont ha nagyban gondolkozunk, akkor lehet, hogy pont ez az élmény fogja meggyőzni a betelefonálót arról, hogy érdemes szolgáltatót váltania, mert itt megkapta a segítséget, amire éppen az adott helyzetben szüksége volt.

Nyilván az utóbbira mondhatjuk azt, hogy ez egyértelmű. Mindenki tudja, hogy a B válasz a helyes. De aki dolgozott már nagyobb telekommunikációs cégnél, az tudja, hogy a hívásidő az egyik fő tényező a dolgozók munkájának megítélésében. Ebből pedig az következik, hogy nem igazán engedheti meg magának az ügyfeles, hogy hasonlóan segítőkész legyen mint a példában szereplő ügyfeles. Ahhoz, hogy mindenki segítőkészebb ügyfeles legyen, ahhoz a segítőkészséget ösztönözni kell, mert végső soron nagyrészt nemcsak a cég üzletpolitikája, gazdasági mutatói vagy a reklámok fogják meggyőzni a potenciális ügyfelet arról, hogy mellettünk döntsön, hanem azok az egyének, akik a választása folyamán mellette vannak. Akár pozitív, akár negatív hatást fejtenek ki.

Vagyis a címben lévő kérdésre a válasz: segíteni.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg másoknak is!